Bánat és bú...
mond miért emészt engemet.
Hol vagytok ti szerelmek,
akik nagyon szerettetek?
Szerelem és szerelem
mind messzire járnak már.
Tovatűnő fellegek közt
egyikről másikra száll.
Mond miért vagyok ily szerencsétlen?...
messze kerül a szeretet.
Bú kenyerem és az álmom is,
szeressetek hát engemet.
Nem bántottam senkit sem,
szívem húrja feszül,
s egyszer talán a sok bánattal
a föld mélyére kerül.
Nincs ki vigasztaljon,
nincs ki megbocsájtson.
Szaladok és mégis csak egy helyben járok,
taposó malomban körbe-körbe megyek,
de nem találom a kiutat sosem!
...
Tovább »
